November utolsó hetében Bakos Norbert alezredes évfolyamparancsnok meghívásának eleget téve Csomán János bő másfél órás, interaktív előadást tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán Rendőrségi szocializáció (vagy ahogyan ott emlegetik RESZOC) óra keretében, mely során mi is közreműködhettünk. A téma a rendszeresített lőfegyverek, lőszerek, intézkedéstaktika és fegyverhasználat volt.
Felvezetésképpen az előadás egy közel három perces videomontázzsal indult, mely megtörtént rendőrségi fegyverhasználatok testkamerás felvételeiből került összevágásra. Az intézkedő rendőr szemszögéből, premier plánban megörökített, pillanatok alatt eszkalálódó helyzetek és fegyverhasználatok már önmagukban is kellően sokkolták a jelen lévő tisztjelölteket, amit ezt követően csak fokozott a „Csománosan” szókimondó és lényegre törő előadásmód, valamint a videót záró kérdés: „Fel vagyunk erre készülve?”
Az előadás első része ebből adódóan főként mag a fegyver, a fegyverviselés és a fegyverhasználat köré épült. Ennek során nem pusztán különböző technikai és taktikai, hanem etikai és morális kérdések is felvetésre kerültek.
Szó volt a nem olyan rég rendszeresítésre került fegyverekről, lőszerről és eszközökről. Külön kitérve rá műszakilag mennyivel előremutatóbbak az elődeiknél és mennyire fontos a rendvédelmi munka során a megbízhatóan működő felszerelés. Ennek kapcsán viszont felmerült az a kérdés, valójában mennyire hasznosak ezek az eszközök a megfelelő felkészültség és rendszeres gyakorlás nélkül?
A probléma szemléltetésére a hallgatók megtekinthettek egy oktatófilmet arra vonatkozóan, hogy különböző szituációkban egy késes támadó milyen távolságot képes megtenni a rendőr felé az első lövés leadásáig. A döbbent tekintetek alapján mindenki felismerte, hogy a kellő felkészültség és elővigyázatosság nélkül milyen fokú veszélyt hordozhat magában még a rutinnak induló intézkedés is. Az előadás ezen a ponton arra is felhívta a figyelmet adott esetben miért válhat célponttá a fegyveres járőr és milyen, elsőre hétköznapinak tűnő dolgokkal próbálhatják csapdába csalni a kevésbé elővigyázatos kollégákat.
A főtörzs zászlós ezen a ponton ismét visszakanyarodott a megfelelő kiképzés és a rendszeres gyakorlás fontosságához. Ennek kapcsán mesélt egy általa kidolgozott tréningrendszerről, melyet a tatabányai kapitányságon közel egy éve használnak. A program eredményességét jól szemlélteti, hogy a benne részt vevő rendőrök fegyverkezelésében és lőkészségében egyaránt szignifikáns javulás tapasztalható már viszonylag rövid idő alatt is. A szituációs tréningek pedig fejlesztik és frissen tartják az intézkedéstaktikai ismereteiket, javítják a reakcióidőt és a csapatmunkát. (ezzel a képzési módszertannal hamarosan egy bővebb cikk keretében is foglalkozunk majd)
A hallgatók közül egy önként jelentkező a saját bőrén is megtapasztalhatta milyen nehéz minden apró részletre odafigyelni egy összetettebb szituációban és megfelelő döntést hozva reagálni a nem várt fordulatokra.
Az előadás zárásaként levetítésre került az új, expanzív szolgálati lőszer hatástechnikai bemutatójáról készült videó, ami ismét több „azt a” és „hűha” típusú reakciót váltott ki. A tisztjelöltek újabb sokkolását követően természetesen el lett magyarázva miért volt már időszerű egy ilyen lőszer hazai bevezetése és a vitathatatlan előnyei mellett mik azok a hátrányok, amikkel a mindennapi használat során számolni kell. Ez egyúttal sokadjára is felhívta a figyelmet a megfelelő felkészülés fontosságára. A lőszer ugyanis az elődje teljesköpenyes lövedékéhez képest nagyjából tízszer nagyobb sebcsatornát nyit a szövetekben. Ennek ellenére mégsem üti át a célt és kiváló megállítóerővel rendelkezik – pontos találat esetén. Viszont egy elcsúszott vagy félrement lövés – akár gurulatból – egy vétlen személynél is pontosan ugyanolyan visszafordíthatatlan következményekkel járhat, mint egy rendőr életére törő késes elkövetőnél, amiért a jogi és morális következményeket egyaránt vállalni kell.
„Fel vagyunk erre készülve?”
