Rendvédelem, intézkedéstaktika, katonai közelharc
Korábban említetted, hogy a világ számos rendvédelmi és katonai egységénél előszeretettel használják a Force Necessary-t. Mi a tapasztalatod, itthon mennyire látogatják a hivatásosok ezeket a tréningeket?
Azt kell mondjam, hogy szívesen jönnek. Az elmúlt tíz évben nagyon sok katona, BV-s és rendvédelmi dolgozó fordult meg nálam akár csoportos, akár privát edzés keretében. Ráadásul nem csak az edzésekre jöttek le szép számmal, de minden évben a Hock által vezetett szemináriumokra is. Engem is rendszeresen hívnak kiképzési napokat vezetni a BV bizonyos egységeihez, a rendőrséghez, honvédséghez, még a NAV kommandó egységeihez is, hogy tanítsam nekik a Hock-féle rendszert.
Mostanában nagyon sok telefonos és testkamerás felvétel lát napvilágot, amin a járőrök láthatók intézkedés közben. Sajnos gyakran, ha valamilyen közelharcba, test-test elleni küzdelembe keverednek, láthatóan tanácstalanná válnak. Hogyan látod, a rendszeres, célirányos tréning megkönnyítené ezeknek a helyzeteknek a kezelését?
Természetesen, viszont ez egy nagyon sok összetevős probléma. Kérdés, hogy az adott országban, az adott egységnél mennyire van megkötve az ember keze. Elképzelhető, hogy meg tudná ő azt a helyzetet oldani, csak nem meri, mert fél a retorziótól. Ez túlnyomóan egyébként európai és ausztrál viszonylatban jellemző, bár lassan sajnos az Egyesült Államokban is megjelenik. A mobil telefonok korszakát éljük, gyakorlatilag minden komolyabb intézkedés sajnos vagy szerencsére rögzítésre kerül. A gond, hogy ezeket aztán utólag úgy vágják meg és tálalják, ahogyan nem szégyellik. Nagyrészt egyébként ennek a kivédésére terjedtek el az USA-ban a rendőrök által viselt testkamerák és hoznak nyilvánosságra adott esetben felvételeket.
Nyilván ez nem csak ebből fakadhat. A világ minden részén dolgoznak hivatásos állományban olyan emberek, akik nem megfelelően vannak felkészülve. Ez adódhat egyéni problémából. Elképzelhető, hogy ez a része egyszerűen nem megy valakinek. De lehet a kiképzésből adódó probléma is. Nyilván összefügg azzal is, hogy egyre kevesebben választják ezt a szakmát. Nagyon sok helyen folyamatos létszámhiánnyal küzdenek és borzasztóan túlterheltek. Gyakorlatilag futószalagon kiképezve próbálják meg az embereket kiküldeni az utcára. Az optimális az lenne, ha mindenki tökéletes felkészítést kapna, ehhez viszont megfelelő képzési tematikára és időkeretre van szükség.
Az igazi ráadásul az lenne, ha erre szervezett keretek között, az adott szerv kiképzési rendszerén belül kerülne sor. Ennek hiányában viszont a rendőr is csak azt tudja csak tenni, amit a civil. Saját költségére, szabadidejében eljár képzésekre, tréningekre és továbbfejleszti magát. Ugyanúgy, ahogyan sok rendőr – nyilván nem mindenki, csak akinek erre igénye van – szabadidejében eljár lőni. Ha valakinek erre hivatalból nincs túl sok lehetősége, sportlövőként, versenyzőként éves szinten nagyon sok lövést leadva folyamatosan fejleszti a lőkészségét. Ugyanígy fejlesztheti valaki a pusztakezes vagy akár szúró-vágó és ütőfegyveres készségeit, ezen keresztül pedig az önvédelmi, közelharci képességeit is.
Magyar Honvédség, Altiszti Akadémia és a késharc
Kanyarodjunk kicsit vissza a megfelelő oktatásra való igényhez. Nemrég ugyanis meghívást kaptál a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiájára, hogy késharc képzésben részesítsd a vezető közelharc kiképzőket. Mondanál erről pár szót?
Szentendrén található a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiája, azon belül is a Katonai Testnevelési és Közelharc Módszertani Részleg. Itt történik a Magyar Honvédség állományának közelharci felkészítése, ami magába foglalja a katonai és a lőfegyveres közelharcot, illetve az intézkedéstaktikai képzést. Egészen pontosan ide kaptam meghívást, miután az ezért felelős tisztek és tiszthelyettesek úgy gondolták elérkezett a pillanat, amikor a kiképzési tematikába bele kell venni a késharcot. Közel egy éves procedúra után, idén januárban vonultam be a laktanyába egy két hetes képzési ciklusra és képeztem ki az ottani kiképzőket, mind a kés használatára, mind az azzal szembeni védekezésre, hogy kerek egész legyen ez a rendszer.
Az USA-val ellentétben nálunk még eléggé gyerekcipőben jár, hogy valamilyen terület specialistájának számító civil oktatót kérjenek fel tréninget tartani.
A dolog hivatalos oldalát tekintve a saját tapasztalataim azt mutatják, hogy ez nem egy egyszerű folyamat. Sok esetben hiába merül fel valami iránt az igény. Még ha az, akinek szüksége lenne rá meg is találja az általa megfelelőnek ítélt embert, ebbe gyakran beleszólnak magasabb helyről. Bár voltam jó néhány alakulatnál hosszabb-rövidebb ideig oktatni, és szerettek volna több szervezethez akár egy évnél is hosszabb ciklusra szerződtetni, valahol mindig eljött az a magasság, ahol ezt keresztül húzták. Az sajnos egyébként globális jelenség, hogy a végső döntéshozók sok esetben nem látják át a felmerülő igények relevanciáját. Ilyen tekintetben tehát nem könnyű ezekhez az egységekhez bekerülni. Az Altiszti Akadémia esetében a kiképzők konkrétan lejöttek az általam vezetett kurzusra megnézni, hogy mit és hogyan oktatok. Ez egyébként annyira meggyőző volt számukra, hogy bár közel egy évbe telt, de keresztülvitték a folyamatot.
Ha gyakorlati oldalról közelítjük meg, külsősként mennyire sikerült hozzájárulni a képzési rendszerhez? Sok olyan újdonságot tudtál mutatni, amit a napi életben hasznosítani tudnak?
Én úgy gondolom, hogy igen. Akikkel én találkoztam nagyon jól képzett szakemberek megfelelő tudással és nagyon komoly sport múlttal. Mindannyian a gyerekkoruktól kezdve küzdősportolnak és a mai napig aktívan oktatnak, versenyzőket, csoportokat készítenek fel. Emellett a katonai közelharc szakértői. Minden területen, amire csak igény merül fel, felkészítik a katonáinkat. Ezen a képzésen kifejezetten a késnek a használata volt a téma, amiben a saját bevallásuk szerint a tudásuk szinte a nullával volt egyenlő. Viszont mind a hozzáállásuk, mind az előképzettségük olyan, hogy nagyon gyorsan tudták elsajátítani a szükséges ismereteket. Nyilván maga a rendszer is úgy épül fel, hogy segítse ezt a folyamatot és bárki számára viszonylag könnyen tanulható legyen. Ebből következően lelkesek is voltak és nagyon jól tudtunk haladni. A saját elmondásuk szerint rengeteg új dolgot tanultak és nagyon tetszett nekik.
Mit tapasztaltál, nagy különbségek vannak a Hock féle rendszer és a jelenleg oktatott között?
Késharc tekintetében teljesen biztosan, mert az eddig gyakorlatilag nem volt. Viszont magának a rendszernek a felépítése, oktatási struktúrája és alkalmazhatósága is nagyon tetszett a résztvevőknek. Főleg, hogy elképesztően sok dolog átültethető belőle a jelenlegi kiképzési metodikába, akár módszertanilag, akár szemléletmód tekintetében. Nagyon pozitív volt a fogadtatása.
A Force Necessary többi pillére iránt is van érdeklődés a Honvédség részéről?
A Magyar Honvédség esetében, mint ahogyan a világ összes hadseregében az elsődleges fegyver az a gépkarabély. Ezzel az eszközzel kell a katonának gyakorlatilag minden körülmények között boldogulnia és nyilván a kiképzési metodika is ennek megfelelően van kialakítva.
A katonai rendészek esete már más. Őket meg kell tanítani az intézkedéstaktikára. Tudniuk kell valakit megfékezni, megbilincselni adott szituációban a szükségesnél nagyobb kár okozása nélkül is. Erre már megszületett a kiforrott tematika, ami egyébként szintén nem túl régen állt össze.
De térjünk vissza az operatív állományra. Ha a karabély kiürül, elveszik, tönkremegy, akkor következik csak minden más rendszeresített vagy nem rendszeresített eszköz, ami a katonánál van. Ez lehet akár a kés, mint tartalék fegyver. Lehet valamilyen eszköz, amivel az ellenség megtámadja, amennyiben tud ellene védekezni és meg tudja szerezni. De lehet ez gyakorlatilag bármi más is, amit fel tud kapni a földről és felhasználni a túlélés érdekében.
Ezek közül, ami miatt engem hívtak, az kifejezetten a kés és a kés használata, ami a rendszer négy alappillére közül az egyik. Illetve a kés elleni védekezés, ami valójában viszont a pusztakezes modul egyik ága, tehát lényegében már kettővel foglalkoztunk a négyből. Érdeklődés az van. A késsel kapcsolatban mindenképpen szeretnének továbbképzéseket, ami ugye szintén a késhasználatot és pusztakezes védekezést öleli fel. Amire ezzel párhuzamosan felmerült az igény, az az ütőfegyveres képzés.
Annak lenne relevanciája, mivel számos béketámogató műveletben veszünk részt, akár egy utcai zavargás megfékezésénél és tömegoszlatásnál is egyértelműen megjelenik a bot, gumibot.
Abszolút. Jó pár olyan tanítványom szolgál a Honvédségnél, akik rendszeresen járnak ki missziókba. Irakban, Afganisztánban, Cipruson, Boszniában, gyakorlatilag mindenhol megfordultak már. Közülük többen is kerültek olyan szituációba, amikor pajzzsal és gumibottal kellett volna utcai zavargásokat megfékezniük, miközben Molotov koktéllal dobálták őket. Konkrétan volt, aki kigyulladt közülük, szóval kijelenthetjük, hogy a magyar honvédek élete sem egyszerű. Egyébként lehetne a Force Necessary ütőfegyveres elemeit alkalmazni ezekben a helyzetekben is, hiszen a rendszer részét képzi az ilyen típusú szituációk megoldása is.
Mennyire távoli még, hogy a Force Necessary bizonyos elemei szerves részét képezzék a katonáink közelharci felkészítésének?
Ennek a képzésnek a keretében én a vezető közelharc kiképzőket oktattam. A cél az volt, hogy a megszerzett tudást és tapasztalatokat fel tudják használni a saját képzési programjukban. Ennek a gyakorlatba történő átültetése olyannyira belátható távolságban van, hogy azt a képzési tematikát, aminek az összeállítására januárban felkértek, februárban már fel is használták az első érkező csoport felkészítésénél. Ezeknek a katonáknak a közelharci kiképzése már tartalmazott késharcot és a felkészítésük konkrétan a Hock-féle Force Necessary rendszerrel történt, az általam átadott képzési tematika szerint.
Milyen lehetőségei vannak azoknak, akik szeretnének megismerkedni a Force Necessary-vel?
Kiválóan képzett oktatóink vannak az országban, akiknek az irányítása alatt lehetőség van akár csoportos edzéseken, akár privát edzéseken, személyre szabott tréning keretében elsajátítani a rendszert. Minden hónapban egyszer vezetek egy négy órás, nyílt, intenzív tréninget is, aminek a látogatására bárkinek lehetősége van. Természetesen lehetősége van akár önállóan szerveződő csoportoknak, harcművészeti iskoláknak, kluboknak, rendvédelmi szerveknek az oktatók meghívására. Így akár szemináriumokon, workshopokon keresztül is elsajátítható a Force Necessary. Nem is beszélve a minden évben október első hétvégéjén Walter „Hock” Hochheim személyes vezetésével megtartott háromnapos szemináriumról.
Az Instruktorok elérhetőségei és a képzésekkel, szemináriumokkal kapcsolatos információk pedig mind a Facebook oldalunkon, mind a honlapunkon folyamatosan frissítve bárki számára elérhetők.
