Red Dot vs. Holosight
A fegyverhasználók körében – legyenek azok hivatásosak vagy civilek – több évtizede állandó vitatéma, hogy melyik a jobb közelharci vagy kistávolságú optika: a red dot vagy a holosight? Tény, hogy kialakítás és használhatóság szempontjából mindkettő hasonló tulajdonságokkal bír. Ugyanakkor mégis viszonylag kevés felhasználó van tisztában ezeknek az eszközöknek a működési elvével, valódi előnyeivel és hátrányaival. Ebben segítünk most eligazodni.
Hasonlóságok
Mindkét optika típus elsősorban közeli használatra készült, emiatt alapesetben egyiknek sincs nagyítása. Ennek ellenére egy modern karabélyra vagy sportpuskára szerelve többnyire még a kezdő lövészek is eltalálják vele a célt 50 méterről. Megfelelő gyakorlással ez a távolságok pedig könnyedén kitolható 100 méter fölé, nyilván ehhez már szükséges a jó látás is.
Összehasonlítva a hagyományos mechanikus irányzékokkal melyeknél a célgömböt és a nézőkét a megfelelő módon egymáshoz kell rendezni a pontos célzáshoz, a piros pontok és a holografikus irányzékok csak annyit követelnek meg, hogy az irányzójelüket a célra helyezzük. Ez gyorsabb célmeghatározást tesz lehetővé, és egyszerűbbé teszi egy ésszerű kompromisszumokkal meghatározott pontosság elérését is.
A nagyítással rendelkező optikákkal szemben szintén rendelkeznek bizonyos előnyökkel, amennyiben a relatíve kis távolságú lövéseknél maradunk. Mivel nincs nagyításuk és gyakorlatilag szabadon változtatható a betekintési távolság, a céltávcsövekhez képest parallaxismentesek (pontosabban inkább minimális a parallaxis). Ezek a tulajdonságok sokkal megbocsátóbbak a szem irányzékhoz viszonyított távolságával és helyzetével tekintetben. A lövész mindkét szemét nyitva tarthatja, ami jobb helyzetfelismerést és területkontrollt valamint sokkal gyorsabb célpont akvizíciót tesz lehetővé.
Tagadhatatlan hátrány ugyanakkor a nyílt irányzékhoz és a céltávcsövekhez képest, hogy bár egy jól látható, megvilágított irányzójelet biztosítanak a lövész számára, emiatt mindkettőben elektronika, ebből következően pedig külső áramforrás, elem vagy akkumulátor van. Bár manapság egyes optikák már a napenergiát használják elsődleges vagy tartalék áramforrásként. A Holosun HS403C például rendelkezik egy napelem sorral és a red dot-ot elemről napenergiára kapcsolja, ha elegendő fény áll rendelkezésre. Ennek ellenére az elemek lemerülésén kívül az elektronika meghibásodása vagy zárlata (például beázás miatt) is potenciális hibaforrás lehet.
Ezek tehát a hasonlóságok, viszont akkor mi az eltérés a két különböző típusú optika között?
Nos, például – és ezzel nem megbántva senkit, de mivel soha nem volt alkalma belenézni egy valódi holografikus irányzékba – egy átlag airsoftos számára minden holosight-nak minősül, ami külsejében az EoTech optikákra emlékeztet (és sokszor az is, ami nem, de a sima pöttynél valamilyen összetettebb irányzójel látszik benne, például egy plusz karika vagy szálkereszt). Holott a külsejük ellenére ezek az eszközök mezei red dot-ok, abból is az alsópolcos, nem éles fegyverre szánt kategóriák. A különbségek ennél jóval mélyebben gyökereznek, nézzük is meg mik ezek!
Technológia
A két optika közötti legfontosabb eltérés a működési elvben van, a holografikus és a piros pont irányzékok különböző technológiát használnak az irányzójel megjelenítésére. Őszintén szólva a végfelhasználók részére ezek a technikai információk nem feltétlenül relevánsak, viszont az alapvető technológiai különbségek megértése azt is segít megérteni, hogy bizonyos tulajdonságok miért csak az egyik vagy másik típusú optikára korlátozódnak. Továbbá segítséget jelent abba, hogy mindenki a saját szempontrendszerének megfelelő eszközt tudja kiválasztani.
A red dot működési elve
A red dot a reflex irányzékok (reflector / reflex sight) egy változata. Ezek közös tulajdonsága, hogy a célzó jel vagy irányzék megjelenítéséhez valamilyen fényvisszaverő bevonattal rendelkező lencsét használnak, melyen keresztülnézve megjelenik az irányzék a lövész látóterében. A red dot irányzékok működése is ezt az elvet követi. Található bennük egy LED fényforrás, ami sugarat bocsát ki. Ezek a fénysugarak fognak visszaverődni az elülső, aszférikus lencséről. Ez az objektívlencse speciális bevonatokat kap, amelyek csak a LED fény hullámhosszát tükrözik, a vörös spektrumot visszaverve a szem felé, a fény döntő többségét viszont keresztül engedik. A fényforrás kéttengelyű mozgatásával állítható hova vetítse a jelet a tárgylencsén, rajta keresztülnézve pedig a látótérben, ami a fegyverek viszonylag pontos belövését teszi lehetővé.
Összességében a hagyományos red dot kialakítás egyszerű, hatékony, könnyen méretezhető és alakítható, hogy a felhasználási területek és igények minél szélesebb skálájához illeszkedjen.
A holografikus irányzék működési elve
Bár még a holosight-ok is reflexirányzéknak tekinthetők, mivel fényvisszaverő lencséket használnak, szerkezetileg szinte semmiben sem hasonlítanak a red dot-okhoz. Valójában a holografikus irányzékon belüli technológia sokkal összetettebb és emiatt jellemzően többe is kerülnek, mint a piros pontok. Ugyanis nem az elülső lencséről visszaverődő LED fényforrást használnak, hanem lézer technológiát. A lézert egy dióda bocsátja ki, ami aztán több tükörről visszaverődik és végül a holografikus rács egy középső lencsére vetíti és itt válik láthatóvá. Az eredmény egy nagyon finom irányzékkép, amely úgy tűnik, mintha nem az optika belsejében, hanem távol, a célpont előtt lebegne.
Az irányzékkép minőségén kívül ez azzal a tagadhatatlan előnnyel is jár az egyszerű red dot-okhoz képest, hogy az optika még betört lencsével is üzemlépes marad és továbbra is látható az irányzójel!
Irányzék kép
Az irányzó jel lehet olyan egyszerű, mint egy kis pont, vagy tartalmazhat gyűrűt, szálkeresztet vagy akár ezek kombinációját is.
A holosight-ok egyik legnagyobb előnye az általuk használt irányzójelből származik. Ezek általában jóval összetettebbek, mint a sima red dot-ok esetében. Mivel az EoTech a holografikus irányzékok szegmensének nem pusztán piacvezetője, hanem gyakorlatilag egyeduralkodója – a még releváns Vortex AMG UH-1 és a csak látens holografikus Holosun AEMS modellek is csak a piac töredékén osztoznak, illetve ilyen szempontból teljes mértékben követik az EoTech-et – a holosight-okban legelterjedtebb irányzójelet a HWS típuscsaládon keresztül mutatjuk be.
A HWS, egy piros vagy zöld 1 MOA-s ponttal rendelkezik (összehasonlításképp a red dot irányzékoknál elérhető legkisebb méret a 2 MOA) amelyet egy 68 MOA-s gyűrű (speed ring) vesz körül, 3, 6, 9 és 12 óra irányokban kis szárakkal. (A fent említett kategóriatársaknál annyi az eltérés, hogy a külső gyűrű nem 68 hanem 65 MOA-s)
Az 1 MOA-s pont 100 méter távolságban mintegy 3 centit takar ki a célból, ez a puskákon legelterjedtebben használt 3 MOA-s red dot-ok esetében nagyjából 9 centiméter.
A HWS irányzék amellett, hogy javítja a pontosságot, valamivel gyorsabb célra tartást tesz lehetővé, mint az egyszerű pont használata. Kisebb távolságokon, ha nem a középső pontra koncentrálunk, hanem, hogy a célpontot a gyűrűbe helyezzük, jelentősen gyorsul a célpont akvizíció. Ha nem tudatosan használjuk a speed ringet, hanem az 1 MOA-s pontra fókuszálunk, a tapasztalatok szerint még akkor is segít másodlagos célzási eszközként, mert könnyebb megtalálni vele a célpontot.
(A szerző saját EoTech 512 HWS-el és BDC3 szálkereszttel szerelt Vortex LPVO optikával szerzett tapasztalatai alapján a speed ring vagy a távcsőben lévő, fordított patkó alakú jel valóban drasztikusan segíti a célpont akvizíciót és gyorsítja a lövés leadását.)
A HWS irányzék érdekessége, hogy a gyűrű a célzási sebesség növelésén kívül egyéb hasznos funkcióval is bír. 50 méteres belövésnél a kis, 5-15 méteres távolságokig leadott lövések esetében, amennyiben azokat pontra szeretnénk leadni, nem szükséges a korrekciót fejben kiszámolni és a középső pontot áthelyezni. A gyűrű alsó szélének és a függőleges vonalnak a metszéspontja lehetővé teszi a pontos lövést, ami például rendvédelmi felhasználás esetén szó szerint életmentő funkció lehet! Emellett a gyűrű – szintén rendvédelmi és katonai felhasználásra optimalizálva – segít a távolságbecslésben is.
A red dot-ok esetében a jellemző, hogy az irányzék képben egyetlen piros – ritkábban zöld – pontot látunk. Ezeknek a mérete gyártó és típus függvényében többnyire 2 és 8 MOA között szóródik. Felhasználási területtől függően célszerű átgondolni melyik a praktikus. Egy szituációs pisztolylövészetben vagy önvédelmi fegyverre a minél nagyobb átmérőjű pont praktikusabb, mert a távolságok kifejezetten kicsik, viszont a nagyobb pöttyöt a szem gyorsabban megtalálja. Cserében többet ki is takar a célból, ezért karabélyra és puskára, ahol jóval nagyobbak a távolságok és sokkal precízebbnek kell leni, érdemes kisebb átmérőjű pontot választani. Összehasonlítás képen egy 6 MOA-s pont 10 méteren nagyjából 18 – 20 mm-t takar ki a célból, 100 méteren viszont 18 – 20, 150 méteren már 30 centit, főleg ha nem túl éles vagy szabályos az optikában látott pont formája, esetleg még szellemképes is. Egy 2 MOA-s dot pedig ennek csak a harmadát.
Egyre gyakoribb, hogy a gyártók kínálatában megjelennek olyan red dot-ok is, amelyek a holosight-ok irányzékát utánozzák egy gyűrűvel a pont körül. A speed ring természetesen itt is sokat tud segíteni a minél gyorsabb célpont akvizícióban, viszont vásárlás előtt mindenképp érdemes bele is nézni, mert maga a technológia hordozza a gyenge pontot is. A holosight-ban lévő, több tükrön keresztül egy központi lencsére vetített lézernyaláb sokkal koherensebb, mint a LED fénye, amivel egyszerűen csak megvilágítják a vele szemben lévő tükröződő lencsét. Emiatt előfordul, hogy az összetettebb irányzójel képe kevésbé éles, elmosódott, illetve nem feltétlenül tartja a gyártó által ígért szögtartományt. Ezeknél az optikáknál sajnos jellemző, hogy az ár egyenesen arányos a minőséggel (legalábbis jó esetben). Kellemetlen, ha a „rendkívül akciósan rendelt” optikába belenézve az ember a célon kívül saját magát is látja visszatükröződni és mellette még két-három elmosódott, szellemképes szálkeresztet karikával a közepükön és lehet sorsolni melyikhez lőjje be a puskát…
Asztigmatizmus
Ha egy red dot-on keresztülnézve egy elmosódott vagy torz irányzójelet látunk – bár egy 80 – 100 eurós optikától sportszerűtlen elvárni, hogy azt a minőséget képviselje, amit 600 – 800 eurós – az sajnos nem pusztán az eszköz hibája lehet. Az asztigmia az egyik leggyakoribb fénytörési hiba a rövid és a távollátás után, ami az emberek csaknem 60%-át érinti valamilyen szinten. Ez speciális jelenség, mivel a szaruhártya felszíne nem sima, hanem az egyik átmérő irányában domborúbb, a másik irányban pedig laposabb. Ebből következően a különböző beesési szögekből érkező fénysugarakat máshogy téríti el, mint a merőlegesen érkezőket és a szem felszínére eső fénysugarak nem egy pontban vetülnek le. Emiatt a szemnek nem egy fókuszpontja van és homályos látást okoz, akár közelre, akár távolra néz az ember.
Ha valaki asztigmatizmusban vagy rövidlátásban szenved, a vörös pont valószínűleg csillag vagy szikraszerűnek, esetleg kanyargó, elmosódott alaknak tűnik az optikába nézve, mert a szeme a piros pont fókuszsíkján túlra fókuszál.
A holografikus irányzékok ezzel szemben a jelet nem a szemre tükrözik vissza, hanem „rárakják a célpont felületére”, ami azt jelenti, hogy az irányzék és a cél is egyaránt fókuszban van, mert a síkjaik nem válnak el egymástól. Emiatt nem jelenik meg az a probléma, mint a red dot-oknál, hogy az elmosódik az irányzék. Ebben a tekintetben a holosight-ok az abszolút nyertesek.
Látótér
Az elektronikus irányzékok egyik legnagyobb előnye, hogy a lövész mindkét szemét nyitva tudja tartani, ami sokkal szélesebb látómezőt, jobb helyzetfelismerést és terület kontrolt biztosít számára.
A kisebb irányzékok, például a pisztolyra való micro red dot-ok kisebb ablakkal rendelkeznek, emiatt precízebben szemmagasságba kell emelni őket, hogy célképet kapjunk. A legnépszerűbb, klasszikus cső formájú red dot-ok már nagyobb látómezővel rendelkeznek, amelyek a holosight-okhoz képest ugyan kicsit többet takarnak ki, de már így is nagyon egyszerűvé teszik a célkép gyors felvételét. A holografikus irányzékok téglalap alakú látómezővel rendelkeznek, amely jó képet, széles látómezőt és nagyon gyors célképet kínál.
Célzási sebesség
Kétségtelen, hogy a red dot és holografikus irányzékokkal való célzás is gyorsabb, mint a hagyományos nyílt irányzékokkal, de emlékezzünk vissza a két elektronikus irányzék közti technológiai különbségekre. A red dot-ok a tükröződő mechanizmusukkal a szemünkre vetítik az irányzójelet ezért a fókusztávolság maga az optika szemtől való távolsága. A holosight-ok pedig kivetítik a célzójelet az irányzék elé magára a célpontra. Miért lényeges ez?
Azért, mert a szemünk és az agyunk egyszerre csak egy dologra tud fókuszálni, és ha választani kell aközött, hogy a közeli piros pontra vagy a távoli célpontra fókuszálunk, időt veszítünk a célkép felvételével. A holografikus irányzék ezzel szemben „kihelyezi” a jelet a célpontra, így a szemünknek csak egyetlen távolságra kell fókuszálni, arról nem is beszélve, hogy a speed ring megkönnyíti a gyors célkép felvételt.
Nagyítás
Korábban kitértünk rá, hogy egyik elektronikus irányzéknak sincs nagyítása. Ugyanakkor mindkettő mögé lehetőségünk van nagyítással bíró segédoptikát felszerelni és együtt használni őket. Erre számos gyártó kínál megoldásokat, a nagyobb márkák általában házon belül kínálnak ilyesmit a saját irányzékaikhoz. Jellemzően valamilyen 90 fokban oldalra billenthető szerelékkel, így egyetlen mozdulattal elérhető a nagyítás, ha szükségünk van rá, és megszüntethető, amikor nincs.
A holografikus irányzékok ugyanakkor határozottan alkalmasabbak a nagyításra a működési elvük miatt. Ha red dot-ot használunk nagyítóval, habár ugyanolyan arányban növekszik meg a pont mérete is, mint a célponté, mivel a szemünkhöz közelebb van nagyobbnak fog tűnni és többet fog kitakarni a célból is. Ami még problémát jelenthet ilyenkor, hogy ha a látott pont eleve csillagszerű vagy elmosódott, a nagyító még jobban felerősíti ezt a hatást.
A holosight irányzójele azonban a nagyítástól függetlenül változatlan marad. Minél jobban felnagyítjuk a célt, annál kisebb lesz az irányzék a célhoz képest és megtartja az élességét is.
Üzemidő
Ha az akkumulátor üzemidejének tekintetében hasonlítjuk össze a két optikát, akkor magasan a red dot a győztes. Mivel ezek az eszközök rendkívül energiatakarékos LED technológiát használnak, egyetlen akkumulátorral akár több tízezer órát is képesek működni, főleg ha alvó üzemmóddal vagy napelemmel is rendelkeznek.
Alapvetően ugyan a holografikus irányzékok is jó működési idővel rendelkeznek, de közel sem olyan hosszúval, mint egy red dot. A lézer technológia jellemzően 600 – 1500 óra üzemidőre korlátozza őket mielőtt elemet kellene cserélnünk. Ezzel valójában nincs probléma, viszont ha figyelembe vesszük, hogy ez egy red dot működésének mindössze néhány százaléka, a különbség sokkal kontrasztosabbá válik.
A magas üzemidő kiemelt fontosságú lehet olyan esetekben, amikor az optikának folyamatosan bekapcsolva kell maradnia akár éveken keresztül, mint például a szolgálati vagy önvédelmi, lakásvédelmi fegyverek esetében, ahol nincs idő használat előtt bekapcsolni.
Méret és tömeg
A red dot-ok egyszerűsége lehetővé teszi a gyártók számára, hogy a méret és tömeg tekintetében sokkal rugalmasabbak legyenek. Így egy egészen széles spektrumon a subcompakt pisztolyokon is kényelmesen elférő, apró és könnyű irányzékoktól egészen a 38-40 mm lencseátmérőjű, vállfegyverekre való optikáig bármit relatíve könnyen tudjanak készíteni.
A holografikus irányzékok általában nagyobbak és nehezebbek is, mint a red dot-ok nagy része. Ez ebben az esetben is a technológiából adódik. A belső szerkezetük sokkal összetettebb, amit egy bizonyos méret alá a technika jelenlegi állása szerint még nem lehet kicsinyíteni. Ez az oka többek között, hogy pisztolyokra például nincs valódi holografikus irányzék (legfeljebb olyan, amit annak szeretnének eladni).
Tömeg tekintetében érdemes megjegyezni, hogy a felhasználási terület behatárolja a lehetőségeket. A red dot-oknál sem mindegy ugyanis, hogy az átlagos hobbilövész számára bőven elegendő, nyílt polimer házas micro red dotról beszélünk, vagy egy katonai felhasználásra és igénybevételre tervezett, jóval nagyobb és masszívabb fémtestes optikáról. Ez utóbbi már nem feltétlenül lesz könnyebb, mint egy holosight. Nyilván mindkettőt teljesen más felhasználóknak és más igénybevételre tervezték. Ebben a tekintetben is igaz, hogy a saját igényeink és elvárásaink kapcsán esetleg kompromisszumot kell kötnünk.
Ami viszont mindkét optikára egyaránt igaz, hogy jóval könnyebbek a hagyományos céltávcsöveknél.
Tartósság
Ezt a kérdés is egy állandó vitatéma. A helyzet az, hogy a minőségi red dot irányzékok tartósak. A minőségi holografikus irányzékok szintén tartósak. Nincs egyértelmű válasz vagy bizonyíték arra, hogy az egyik univerzálisan jobb, erősebb, tartósabb, megbízhatóbb lenne, mint a másik.
Rengeteg történettel és véleménnyel találkozunk arról, hogy az „X” márka vagy típus mindig tönkremegy, míg az „Y” mindig működik. Es persze ugyanezt pont fordítva is. Az igazság az, hogy gyártón, típuson és optika fajtánként jelentős különbségek vannak a kialakításban, ami minden konkrét modell esetében hordozhat előnyöket és hátrányokat. A red dot irányzékok sokkal egyszerűbbek, viszont a holografikus irányzékok nem függnek az elülső lencsétől.
Mind a piros pont, mind a holografikus irányzékok minden elképzelhető környezetben és körülmények között bizonyítottak és még háborúztak és háborúznak is ezen a bolygón. A komolyabb gyártóik általában figyelemmel kísérik a felhasználók visszajelzéseit és javítják a típushibákat. Ugyanakkor elektronikai termékekről beszélünk, bármikor előfordulhat, hogy valami tönkremegy. Ezzel együtt a legtöbb minőségi optika sokat kibír, mielőtt valami meghibásodna benne. A kulcsszó a minőségi. Az olyan gyártók, mint az Aimpoint, EoTech, Trijicon régóta gyártanak harctéren is bizonyított, rendkívül jó minőségű és tartós optikákat (aminek természetesen ára is van). Nyilván egy sportlövő számára nem indokolt a hadi minőségű optika használata, de persze a civil szférában is megvan erre az igény. A jó minőségű optika sokat tud segíteni egy versenyzőnek vagy vadásznak is.
Tartósság szempontjából komoly hibaforrás lehet maga a felhasználó is ha nem az előírt módon és tűréshatárokon belül használja az optikát. Például nem a megfelelő áramforrást használja, beáztatja az irányzékot vagy nagyobb kaliberű fegyveren használja, mint amire gyártva lett és szétrázza a hátrarúgás. A red dot-ok mezőnyében egyébként számos feltörekvő gyártót is találunk, akinek a termékeinél évről évre minőségi ugrást tapasztalható. Bár a versenytársakhoz képest kifejezetten olcsók a termékeik meglepően jól teljesítenek. Ezeket persze kompromisszumokkal kell kezelni, mert anyaghasználat és gyártási minőség tekintetében jóval nagyobbak lehetnek a tűrések. Nyilván akinél szempont, hogy rendszeresen leejti az optikát vagy úszni szeretne vele, annak továbbra is ott az Aimpoint.
Árak
Ami az árukat illeti, a red dot irányzékok általában jóval pénztárcabarátabbak, mint a holografikus irányzékok. Sokkal több választási lehetőséget is kínálnak emiatt a lövészek számára. A red dot-ok ártartománya (nyilván csak az éles fegyverre valók) nagyjából 80-90 euró körül indul a belépő szintű modellek esetében, és úgy 1000 – 1200 eurónál végződik az olyan neves márkák csúcskategóriás termékeinél, mint az Aimpoint és a Trijicon. Az igazság ugyanakkor, hogy számos alsó – középkategóriás red dot irányzék több mint elegendő teljesítményt és megbízhatóságot nyújt az átlag szabadidős lövészek számára, ráadásul anélkül, hogy csődbe vinné a családi költségvetést.
A holografikus irányzékok drágábbak a bonyolult felépítésük és lézeres vetítési technológiájuk miatt. Az árak általában 700 – 800 eurótól indulnak és szintén 1100 – 1200 euróig szóródnak típus függvényében. A magasabb költség a teljesítményüket, tartósságukat és sokoldalúságukat tükrözi. A vezető márkák, mint az EOTech és a Vortex prémium modelljei fejlett funkciókat, robusztus felépítést és kivételes optikai tisztaságot kínálnak, mindamellett ne felejtsük el, hogy a lencse sérülése esetén is üzemképesek maradnak. Így hosszú távon is pontosságot, alkalmazkodóképességet és megfelelő teljesítményt biztosítanak a professzionális felhasználók számára még nehéz körülmények között is.
Konklúzió
A red dot kiváló választás azok számára, akik egyszerűséget, könnyű kialakítást és hosszabb akkumulátor-élettartamot részesítik előnyben. Ideálisak szabadidős lövészethez, ön-, illetve lakásvédelemre és akár vadászathoz is. Ezzel szemben a holosight-ok összetettebb irányzékot, nagyobb pontosságot és konzisztens teljesítményt nyújtanak akkor is, ha durva igénybevételnek vannak kitéve. Ezek a tulajdonságok különösen alkalmassá teszik professzionális és taktikai felhasználásra, vadászatra vagy versenyzésre is. A holografikus irányzékok ráadásul gyenge fényviszonyok melletti és éjszakai lövészethez is kiválóak, mivel a red dot-tal ellentétben a lencse nem tükröződik és nagyon sok fényt enged át.
Nincs tehát egyértelmű válasz arra, hogy melyik típusú optika a jobb. Ami számunkra a legjobb, az nem biztos, hogy más igényeinek is ugyanúgy megfelel. Bár működésükben különböznek, mind a holografikus, mind a red dot irányzékok sok jó tulajdonsággal bírnak és mindkettő óriási előnyt jelent a hagyományos nyílt irányzékokkal szemben. A választás során fontos az összes szempontot mérlegelni, beleértve a felhasználási területet, a fegyverhasználat módjait, tipikus lőtávokat, akarunk-e nagyítót használni, a költségvetést és a preferált funkciókat is.
Szerző – Sándor István
